Orbán Viktor nem azért nem érti, hogy mit akarnak a diákok, mert hülye. Egyáltalán nem az. Minden pökhendiség miatt elkövetett kudarc ellenére ne felejtsük el, hogy a rendszerváltás (ami úgy sikerült, ahogy) egyik jelentős szereplője, szinte az egyetlen politikus, akinek kisebb-nagyobb ideológiai elmozdulásokkal ugyan de évtizedek óta sikerült a közéleti porondon maradnia. A Kádár-korszak iskolarendszerének sikerült kinevelnie egy ilyen politikust, ami bizonyos szempontból az 1989 előtti rendszer kudarca.
Ez az oka azonban az Orbán Viktor és a most tüntető hallgatók és diákok közötti törésvonalnak is. Talán fontosabb dologról van szó, minthogy van-e tandíj vagy nincs. Leegyszerűsítve a dolgot a szocializmusban szocializálódott generáció áll szemben azokkal, akik már nem a Kádár-rendszerben nevelkedtek. Persze arról is szó van, hogy a tüntetők még fiatalok, buli az egész, nincs mit veszteniük stb. De lehet, hogy egy mentalitásbeli változás következik, ami viszont nemcsak a kormányt és a hallgatókat, hanem a törvényhozás szinte minden tagját szembeállítja a fiatalokkal. Ez nem butaság, nemtörődömség kérdése, hanem a szocializációjé, és azé a szakadéké, ami egyelőre áthidalhatatlannak tűnik. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kormány milyen hagyománokhoz, milyen közösségképző értékekhez nyúl vissza. A haza és a nemzet képlékeny, önmagukban üres fogalmak. A tartalmuk nem mindegy, az inkább nemzetieskedésnek nevezhető gyakorlatokat pedig csak a társadalom egy része tekinti igaznak. Valahol erről szól a röghöz kötés is: a hazaáruló, élősködő fiatalok el akarják hagyni ezt a gyönyőrű hazát. Ami mitől is olyan gyönyörű? A haza jelenleg külsőségek álságos elegye, nem egy élhető hely, ami igazán itt tartana bárkit is. (Jegyezzük meg, nemcsak a gaz diplomásokat, hanem a külföldön munkát vállaló számtalan szakmunkásokat is.)
Ha valakit elvisz a rendőr, az már nem félemlít, ha a “mindenki tanulhat, aki képes rá,” azaz az ingyenesség meglebegtetése egyelőre, úgy tűnik, nem elég. (Az ingyenesség is egy szocialista örökség, és valóban, a hallgatók a tandíj ellen is tüntetnek. Nem mindegy azonban a tandíj mennyisége az oktatás minőségét figyelembe véve, és bevezetésének módja.)
A nemértés következménye a cinizmus és a bosszú, a “ha ezt akartátok, akkor megkapjátok” magatartása. Közben látszólag adunk is valamit, úgyhogy itt az ideje, hogy mindenki menjen haza, jogászok, közgazdászok nem lesztek, de lehettek gazdag mérnökök, vagy, ami még jobb, tanárok. Mondjuk fizika vagy kémia, nettó százér’.
A miniszterelnök és csapata (Hoffman Rózsa, Balog Zoltán és a helyzettel eddig nem igazán boldoguló kommunikációs tanácsadók) valószínűleg nyugodtan elmentek karácsonyozni, sőt, 1-2 napjuk még volt is az utolsó ajándékok beszerzésére. A diákok kiörömködték magukat, eleget “tüntiztek”, a hallgatóknak vizsgaidőszak van, meg amúgy is nem lesznek keretszámok, meg ponthatár és tandíj sem.
Feltűrt ingujj, a bőséges karácsonyi ebéd után szétfeszülő ingek, a kellemes, de talán egy kicsit békétlen punyhadás az ételosztásoknál sorakozó egyre nagyobb tömeg miatt, és a romkocsmák parlament előtt ugráló népének képe már el is illan. És jön egy videó, amire eddig nem érkezett érdemi válasz. Az ELTE Bölcsészkarának Hallgatói Fóruma próbálja fenntartani a témát: hiába nem 10480 az a valójában nem tudjuk, mennyi, van még hallgatói szerződés, +24-37 milliárd forint, és a beígért felsőoktatási reform, ami nem egy ötnapos munka. Talán belehúztak, hogy Orbán Viktor parancsára meghatározzák több száz szak ponthatárait, de aztán rájöttek, ez nem megy.
A hallgatók és a diákok kezében most ott van a lehetőség, hogy valóban elérjenek valamit, ha nem hagyják abba a nyomásgyakorlást -és a demonstrációk, fórumok szervezését. Utóbbiak a közösségképzés miatt fontosak. Pár fős delegációk tárgyalhatnak a kormány képviselőivel, de ha nincs közösségi élmény, összetartozás élmény, akkor az egésznek vége. Ezek után nehéz lesz a politikai pártoktól való tartózkodás és a politizálódás, valamint a radikalizmus és az erőszak elkerülése között lavírozniuk. És nehéz lesz amiatt is, mert nemcsak a kormány, hanem valószínűleg azok a politikusok sem értik teljesen őket, akik látszólag mellettük állnak.
