"Rosszul feltett kérdésre rossz válasz" -így próbálta kimagyarázni Mesterházy Attila nemrég azt a bizonyos NEM-et, amelyet az MSZP képviselt a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson.
Az MSZP vezetője talán sosem mondott frappánsabb mondatot, és valószínűleg ő sem volt tudatában annak, hogy ezzel összefoglalja a magyar politikai élet működését és eredményeit. Akár a határontúliakat érintő politikát, akár a romapolitikát, akár a felsőoktatás ügyét nézzük. Versenyfutás indult a határontúliak kegyeiért, miközben itt van a szemük előtt egy szavazócsoport, akiknek senki nem ajánl semmit. Ez a kritika nemcsak az MSZP-re vonatkozik, a felsőoktatás kérdésében minden ellenzéki párt impotensnek mutatkozott. Igaz, a diákok nem is akarnak közösködni velük, de arra rá kellene ébredni, hogy nagy részük - a középiskolások kivételével - 2014-ben szavazni fog. Jelenleg azonban nincs olyan politikai szerveződés, amely képes lenne megszólítani őket.
Úgy tűnik, az ellenzéki pártok ismét rossz választ adtak, de ugyanez történt a kormánnyal is. Hétfőn a HÖOK kiegyezett Balog Zoltánnal a 16 tiltólistára helyezett szakkal kapcsolatban, de a HaHa még mindig nem kívánatos partner a tárgyalóasztalnál, mert "nem választott" szervezet. Velük állítólag egyeztet a HÖOK, és tolmácsolják az álláspontjukat, ugyanúgy, ahogy az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumét (OFEF) is. Ennek tagja a szintén nem választott Oktatói Hálózat, akik elhibázottnak tartják a hétfőn aláírt részmegállapodást, és a felsőoktatás átalakításának hiányát. Ez felveti a kérdést, hogy a HÖOK valóban egyeztet-e a szervezetekkel, figyelembe veszi-e az álláspontjukat, változtattak-e a nemrég még elutasított dokumentumon, vagy inkább csak kiegyezett a szervezet a kormányzattal.
Egyelőre azt nem tudni, hogy kit engednek oda a felsőoktatási kerekasztalhoz, de az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy a reformért leginkább küzdő, és nagy erőket megmozgató hálózatok nem lesznek majd jelen. A HaHa ultimátuma elméletileg február 11-éig szól, és időközben megalakult a Középiskolai Hálózat is. Kérdés, hogy ha a HÖOK kihátrál, akkor ezeknek a szervezeteknek mekkora erőt sikerül mozgósítaniuk, ha úgy döntenek, hogy továbbra is tüntetésekkel próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra.
Részeredmény, hogy azon a bizonyos 16 szakon mégis lesz államilag támogatott hely, habár azt nem tudni, hányan fogják ezt elérni. A brutálisnak nevezett pontszámok a nagy intézményeknél nem okozhatnak olyan óriási változást, a nagynevű egyetemeken ugyanis eddig is hasonló, néhol magasabb pontszámokkal lehetett csak bejutni ezekre a szakokra. Ha valaki például a Corvinus nemzetközi tanulmányok képzésével próbálkozna, tíz ponttal kevesebbet kell teljesíteni, mint tavaly.
A magas pontszámok a vidéki intézményeknek jelenthetnek problémát, a magas pontszámot összegyűjtő jelentkezőket ugyanis elszívják a nagy,, főleg fővárosi egyetemek. Azon lehet vitatkozni, hogy melyik vidéki egyetemen vagy főiskolán milyen minőségű a képzés, de a pécsi, szegedi jogász képzést vagy bölcsészkarokat igencsak elhamarkodott lenne leírni, és a főiskolák sem csak a "butább" jelentkezőknek kínálnak pár évig tartó parkolóhelyet. A vidéki intézményeket ráadásul az elvonások miatt is nagyobb veszély fenyegeti, mint a fővárosiakat. A vidéki intézmények ellehetetlenítése korlátozza a társadalmi mobilitást, és - sok más tényezővel együtt - tovább növeli a Budapest - vidék közötti szakadékot.
